Dark Mode

Ugras a tartalomhoz

Olympe de Gouges

Ellenorzott
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Valtozat allapota

Ez a lap egy ellenorzott valtozata

Ez a kozzetett valtozat, ellenorizve: 2023. december 22.

Pontossagellenorzott

Olympe de Gouges
SzuletettMarie Gouze
1748. majus 7.
Montauban
Elhunyt1793. november 3. (45 evesen)
Parizs
AlneveOlympe de Gouges
Allampolgarsagafrancia[1][2]
Nemzetisegefrancia
HazastarsaLouis-Yves Aubry (1765. oktober 24. - )
GyermekeiPierre Aubry de Gouges
Foglalkozasadramairo, politikus, jogharcos, polemista
Halal okalefejezes[3]
Olympe de Gouges alairasa
A Wikimedia Commons tartalmaz Olympe de Gouges temaju mediaallomanyokat.
Negerek barati tarsasaganak kiadvanya

Olympe de Gouges (szuletesi neve: Marie Gouze) (Montauban, 1748. majus 7. - Parizs, 1793. november 3.) nyaktiloval kivegzett francia irodalmarno, dramairo, noi jogharcos, a forradalom alatt politikus es polemikus, tole szarmazik A noi es polgarnoi jogok nyilatkozata. Irasaiban sikra szallt a nok politikai es polgarjogaiert, a fekete rabszolgasag eltorleseert. A nomozgalom es a humanizmus szimbolikus alakjava valt. Az eszmek torteneteben jatszott szerepet a kozelmultban ujraertekeltek, es fontosnak iteltek.

18 eves koraban ferjhez adtak egy parizsi vendegloshoz. Fia szuletett, majd hamarosan megozvegyult, es visszatert szulovarosaba. 1770-ben Parizsba koltozott noverehez, fiat gondos nevelesben reszesitette. A fovarosban ismerkedett meg Jacques Bietrix de Rozieres-rel, a francia tengereszeti hivatal magas rangu tisztsegviselojevel, aki megkerte kezet, de Olympe nem akart ferjhez menni. Kapcsolatuk a forradalom kitoreseig tartott. Rozieres anyagilag tamogatta, igy jomodu polgarnokent elhetett. Gazdag csaladbol szarmazo edesanyjatol tanulta meg a tarsasagi viselkedes szabalyait, igy konnyen bekerult a parizsi elit korokbe. 1774-tol a parizsi almanachban is szerepelt neve. Az irodalmi szalonokban irokkal talalkozott, s maga is probalkozott irassal. A szinhazat, amely uj eszmek hordozoja volt, az allam cenzurazta. Ezert Olympe megalapitotta sajat szintarsulatat, amely politikai temaju darabjait adta elo Parizsban es kornyeken.

1785-ben irta a Neger rabszolgasors cimu dramajat. A darabot a parizsi Komedia Szinhaznak ajanlotta, s amely 1785. junius 30-an fel is vette repertoarjaba Zamore et Mirza, avagy szerencses hajotores cimen. Olympe fel akarta hivni a figyelmet a gyarmatok neger rabszolgainak sorsara. A XIV. Lajos altal hozott Neger torveny volt meg ervenyben. Szamos, a kiralyi udvarban megfordulo gazdag csalad jovedelme szarmazott a gyarmati aruk kereskedelmebol. Olympe tamadasok celpontja lett, megragalmaztak, a Bastille-ba akartak zarni. Nehany joakaroja, kozottuk XVI. Lajos egyik kegyence lepett kozbe erdekeben, s igy visszavontak a kiralyi rendeletet. A darabot csak 1792-ben mutattak be eloszor.

1788-ban irta a Gondolatok a neger emberekrol cimu pamfletjet, s amely megnyitotta szamara a Negerek baratai tarsasaga kapujat. A tarsasag tagja volt tobbek kozott a filozofus es matematikus Nicolas de Condorcet, La Fayette marki, Henri Gregoire abbe, Dominique de La Rochefoucauld herceg. Az abolicionizmus hiveikent a rabszolgatartas fokozatos eltorleseert tevekenykedtek. Ropirataban ezt irta Gouges asszony: ,,A negerek szanalmas sorsa mindig is erdekelt. Kerdeseket tettem fel ezzel kapcsolatban, de a valaszokat nem tartottam kielegitonek. A megkerdezettek az Eg altal megatkozott vadaknak tartottak oket. De erettebb fejjel vilagosan lattam, hogy az eroszak es eloiteletek kenyszeritettek oket erre a borzalmas rabszolgasorsra, es hogy a Termeszetnek ebben semmilyen resze nem volt. A feher emberek igazsagtalansaga es mindent elsopro erdekei felelosek ezert egyedul." 1808-ban, halala utan, Gregoire abbe felvette nevet arra listara, amelyen azok a ,,bator emberek" szerepelnek ,,akik kialltak a szerencsetlen negerek ugye mellett".

A politika szinteren

[szerkesztes]

1788-ban a Journal general de France ket politikai ropiratat kozolte. A Level a nephez (Lettre au Peuple) hazafias ado kiveteserol szolt, a Hazafias erzelmu megjegyzesek (Remarques patriotiques) irasaban szeles koru tarsadalmi es szocialis programot javasolt. Tovabbi ropiratokat irt es kuldozgetett a hazafias kluboknak, Mirabeau-nak, La Fayette-nek es Jacques Neckernek. 1792. december 16-an felajanlotta segitseget Malesherbesnek, aki a XVI. Lajos vedougyvedje volt, de megvetoen elutasitottak.

Harcolt a nok politikai jogaiert is. Azt hangoztatta, hogy a nok is el tudjak latni a hagyomanyosan ferfi feladatoknak tartott munkakat. Szinte minden egyes irasaban azt kovetelte, hogy a nok is reszt vehessenek a politikai es tarsadalmi vitakban. Felszolitotta Maria Antonia francia kiralynet, hogy vedelmezze meg sajat nemet, amelyet Olympe boldogtalannak tartott. Az Emberi es polgari jogok nyilatkozatat alapul veve 1791-ben megszovegezte A noi es polgarnoi jogok nyilatkozatat. A nyilatkozat eloszavaban igy irt:

Olympes de Gouges kivegzese

,,Ferfi, kepes vagy igazsagos lenni? Ezt egy no kerdezi toled, es legalabb ettol a jogatol nem foszthatod meg. Mondd, kitol kaptad korlatlan hatalmadat, hogy notarsaimat elnyomd? ...Tekints a bolcs Teremtore, (...) nezz a termeszet rendjeben megtalalhato kulonbozo nemu egyedekre... A felvilagosodas es a tiszta esz szazadaban egyedul a ferfi (...) akar - mar semmivel nem igazolhato oktalansaggal - uralkodni a masik nem felett, aki pedig szellemi kepessegeinek teljes birtokaban van. A ferfiak sajat jogegyenloseguket kovetelve csak maguk szamara akarnak hasznot huzni a forradalombol, hogy meg tobb szavuk legyen."

Kifejtette tovabba azt a meggyozodeset, hogy a ferfi es a no egyenlo. Kovetelte, hogy a maganjogi es politikai torvenyek ne tegyenek kulonbseget a ket nem kozott, es hogy adjak vissza a nok termeszetes jogait, amelyektol az eloiteletek fosztottak meg oket. Olympe kijelentette: ,,Ha a nonek joga van a nyaktilo ala allni, legyen joga felmenni a tribunre is." Sikerult elernie, hogy a nok reszt vehessenek olyan nemzeti unnepeken mint a ,,torveny unnepe" (1792. junius 3.) es a Bastille elfoglalasanak unnepe (1792. julius 14.). A hazassag felbontasanak lehetoseget kovetelte. A girondistak nyomasara torveny engedelyezte a valast. Azt is kerte, hogy toroljek el az egyhazi eskuvot, es helyettesitsek a ferfi es a no altal alairt polgari szerzodessel. A hazassagon kivul szuletett gyermekek sorsaval is torodott. Olyan anya- es gyermekvedelmi rendszer elmeletet is kidolgozta, amelyet nagy vonalakban ma ismerunk. A szegenyseg es a munkanelkuliseg enyhitesere nemzeti muhelyek, a koldusok szamara menhelyek letrehozasat javasolta.

Olympe hihetetlenul nagy tisztanlatasarol vall egyik szindarabjanak mondata: ,,A nok onmaguk legnagyobb ellensegei. Ritkan tapsoljak meg egymas munkajat, jo cselekedeteit". A noi es polgarnoi jogok nyilatkozatanak utoszavaban ezt irta: ,,A nok tobb rosszat tettek, mint jot. Kenyszer alatt eltek, s igy ertheto, hogy agyafurt, ravasz, bajaikat fegyverkent hasznalo szemelyekke valtak... A regi rendszerben a nok megvetendok voltak, de tiszteltek oket. A forradalom ota a nok tiszteletre meltoak, de megvetettek. ...Lanyok, asszonyok nem lenne itt az ideje, hogy forradalmat csinaljunk magunk kozott? Tovabbra is elszigetelten elnek majd a nok, es nem valnak a tarsadalom reszeve? Tovabbra is csak pletykalkodni fognak, es egymas sorsan szanakozni?"

1793-ban eles hangon biralta az 1792-es szeptemberi verengzesek feleloseit, kulonosen Marat-t. Olympe sejtette, hogy Robespierre diktaturara torekszik, tobb ropiratot intezett hozza. Bourdon de l'Oise feljelentette Olympe-ot a Jakobinus klubban. Letartoztattak, es 1793. augusztus 6-an vadat emeltek ellene a Forradalmi Torvenyszeken. A Saint-Germain-des-Pres-i apatsag bortonebe kerult, de egy elfertozodott seb miatt korhazba vittek. Elzalogositotta ekszereit, es sikerult atkerulnie szanatoriumba, ami tulajdonkeppen a gazdagok fogdaja volt. Tisztazni akarta magat az ellene felhozott vadak alol, ket ropiratot sikerult kicsempesztetnie a bortonbol (Olympe de Gouges a forradalmi birosag elott es Egy uldozott hazafi). Ez utobbit szeles korben terjesztettek, civil rendorok felfigyeltek ra, es jelentettek. November 2-an reggel, 48 oraval girondista baratainak kivegzese utan ot is birosag ele allitottak. Vedougyved hianyaban ugyesen es intelligensen vedekezett. Azzal vadoltak, hogy az ,,egy es oszthatatlan" helyett mas kormany visszaallitasa volt a celja. A rogton vegrehajtando halalos itelet kimondasa utan alig maradt nehany perce, hogy bucsulevelet irjon egyetlen fianak, de a level soha nem jutott el a cimzetthez. A kivegzesen jelen levo civil rendornyomozo es tobb tanu elmondasa szerint batran es meltosaggal lepett a vesztohelyre. Mielott a bard lezuhant, igy kialtott: ,,Honfiak es honleanyok, bosszuljatok meg halalomat!"

Pierre-Gaspard Chaumette demagog ugyesznek, a forradalmi kormany tagjanak a kijelentese jol illusztralja a korabeli ferfitarsadalmat jellemzo elszant noellenesseget: ,,Emlekezzenek arra a ferfias nemberre, az arcatlan Olympe de Gouges-ra, aki politizalni akart, es torvenyt sertett. A torveny megbosszulta, es a nyaktilo vasa alatt pusztitotta el ezeket az erkolcstelen szemelyeket!" A republikanus nokhoz fordulva igy szolt: ,,Es Onok utanozni akarjak ezeket a nembereket? Nem, csak akkor erzik majd Onok megbecsulesre erdemesnek onmagukat, ha azt teszik, amire a Termeszet eleve rendelte a noket. Azt akarjuk, hogy a nok tiszteljek onmagukat, s ezert alkalmazunk kenyszert". (Chaumette is nyaktilo alatt fejezte be eletet 1794. aprilis 13-an).

Olympe de Gouges emlekezete

[szerkesztes]
A noi es polgarnoi jogok nyilatkozata
Olympe de Gouges alairasa

Eleteben gyakran erezte a tarsadalom noellenesseget. Halala utan is sokaig guny targya maradt, azt allitottak rola, hogy alig tudott irni es olvasni, es elmeallapotat is sokan megkerdojeleztek. A masodik vilaghaboru utan az Egyesult Allamokban, Japanban es Nemetorszagban kezdtek tanulmanyozni eletet es munkassagat. Olivier Blanc leveltarakban kutatott, korabeli dokumentumokat vizsgalt at, es 1981-ben megirta eletrajzat. A francia forradalom 200. evforduloja alkalmabol adtak ki Franciaorszagban irasait, illetve jatszottak szinpadra irt darabjait. Gabrielle Verdier, a University of Wisconsin-Milwaukee tanara es Gisela Thiele-Knobloch tanulmanyokat irtak Olympes szinpadi dramairol, amelyek a rabszolgasorssal (Zamore et Mirza), a valassal (Necessite du divorce), a kolostorba vonulas kenyszerevel (Le Covent) es mas korabeli kenyes temakkal foglalkoztak. 1989-ben Catherine Marand-Fouquet tortenesz kezdemenyezesere tobb peticiot inteztek Jacques Chirac elnokhoz, amelyekben azt kertek, hogy a Pantheonba keruljenek at Olympe de Gouges foldi maradvanyai. 1993 novembereben, Olympe de Gouges kivegzesenek 200. evforduloja alkalmabol tuntetest rendeztek Parizsban a Pantheon elott.

Olympe de Gouges-dij

[szerkesztes]

A Szocialdemokrata nok munkakozossege (Arbeitsgemeinschaft sozialdemokratischer Frauen), Nemetorszag Szocialdemokrata Partjanak noszervezete 2001 ota iteli oda az Olympe de Gouges-dijat.

Szindarabok, dramak

[szerkesztes]
  • Zamore et Mirza, ou l'heureux naufrage (1788)
  • Le Marche des Noirs (1790)
  • Le nouveau Tartuffe, ou l'ecole des jeunes gens (1790)
  • Les Democrates et les aristocrates, ou les curieux du champ de Mars (1790)
  • La Necessite du divorce (1790)
  • Mirabeau aux Champs Elysees (1791)
  • L'Esclavage des Noirs, ou l'heureux naufrage (1792)
  • La France sauvee, ou le tyran detrone (1792)

Politikai irasok

[szerkesztes]
  • Lettre au Peuple ou projet d'une caisse patriotique, par une citoyenne (1788)
  • Remarques patriotiques par la Citoyenne auteur de la Lettre au peuple (1788)
  • Le bonheur primitif de l'homme, ou les reveries patriotique (1789)
  • Dialogue allegorique entre la France et la Verite', dedie aux Etats Generaux (1789)
  • Le cri du sage, par une femme (1789)
  • Avis pressant, ou Reponse a mes calomniateurs (1789)
  • Pour sauver la patrie, il faut respecter les trois ordres, c'est le seul moyen de conciliation qui nous reste (1789)
  • Mes voeux sont remplis, ou Le don patriotique, par Madame de Gouges, dedie aux Etats generaux (1789)
  • Discours de l'aveugle aux Francais, par Madame de Gouges (1789)
  • Seance royale. Motion de Mgr le duc d'Orleans, ou Les songes patriotiques, dedie a Mgr le duc d'Orleans, par Madame de Gouges (1789)
  • Lettre aux representants de la Nation, Paris, L. Jorry, (septembre) 1789 (,,Le jour n'est pas plus pur que le fond de mon coeur")
  • Action heroique d'une Francaise, ou la France sauvee par les femmes, par Mme de G... (1789)
  • Reponse au Champion americain, ou Colon tres aise a connaitre (1790)
  • Lettre aux litterateurs francais, par Madame de Gouges (1790)
  • Le Tombeau de Mirabeau (1791)
  • Les droits de la femme. A la reine, signe de Gouges Declaration des droits de la femme et de la citoyenne (1791)
  • Lettre aux redacteurs du Thermometre du Jour (1792)
  • L'Esprit francais ou probleme a resoudre sur le labyrinthe de divers complots, par madame de Gouges, Paris, veuve Duchesne, (1792)
  • Le Bon Sens francais, ou L'apologie des vrais nobles, dedie aux Jacobins (1792)
  • Lettre aux Francais (1792)
  • Lettres a la reine, aux generaux de l'armee, aux amis de la constitution et aux Francaise citoyennes. Description de la fete du 3 juin, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
  • Pacte national par Marie-Olympe de Gouges, adresse a l'Assemblee nationale 5 juillet 1792
  • Lettre au Moniteur sur la mort de Gouvion, 15 juillet 1792
  • Aux Federes, 22 juillet 1792
  • Le Cri de l'innocence, (septembre) 1792.
  • La Fierte de l'innocence, ou le Silence du veritable patriotisme, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
  • Les Fantomes de l'opinion publique. L'esprit qu'on veut avoir gate celui qu'on a (1792)
  • Reponse a la justification de Maximilien Robespierre, adresse a Jerome Petion, par Olympe de Gouges (1792)
  • Pronostic sur Maximilien Robespierre, par un animal amphibie (1792)
  • Correspondance de la Cour. Compte moral rendu et dernier mot a mes chers amis, par Olympe de Gouges, a la Convention nationale et au peuple, sur une denonciation faite contre son civisme aux Jacobins par le sieur Bourdon (1792)
  • Mon dernier mot a mes chers amis (1792)
  • Olympe de Gouges defenseur officieux de Louis Capet (1792)
  • Adresse au don Quichotte du Nord, par Marie-Olympe de Gouges (1792)
  • Arret de mort que presente Olympe de Gouges contre Louis Capet (1793)
  • Complots devoiles des societaires du pretendu theatre de la Republique (1793)
  • Olympe de Gouges a Dumouriez, general des armees de la Republique francaise (1793)
  • Testament politique d'Olympe de Gouges, 4 juin 1793
  • Une patriote persecutee, a la Convention nationale (1793)
  • Olympe de Gouges au Tribunal revolutionnaire, signe Olympe de Gouges, 21 septembre 1793

Jegyzetek

[szerkesztes]

Forrasok

[szerkesztes]
  • Charlotte Denoel: Olympe de Gouges (francia nyelven). histoire-images.org, 2008. (Hozzaferes: 2018. november 3.)

Tovabbi informaciok

[szerkesztes]
  • Olympe de Gouges (angol nyelven). quercy.net. [2004. oktober 19-i datummal az eredetibol archivalva]. (Hozzaferes: 2018. november 3.)
  • Olivier Blanc: Marie-Olympe de Gouges, Paris, Editions Rene Vienet, 2003 ISBN 2849830003