Dark Mode

Ugras a tartalomhoz

Extensible Messaging and Presence Protocol

Ellenorzott
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Valtozat allapota

Ez a lap egy ellenorzott valtozata

Ez a kozzetett valtozat, ellenorizve: 2024. aprilis 15.

Pontossagellenorzott

Hivatalos logo
Jabber logo

Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP), (regebbi neven Jabber) az 1999-ben indult nyilt azonnali uzenetkuldo protokoll es halozat neve. Jabber protokollon az Extensible Messaging and Presence Protocol (XMPP)-t szoktuk erteni, jabber halozaton pedig azon XMPP-kompatibilis szolgaltatok osszesseget, amelyek nyilt szovetsegben vannak barmely jabber-szolgaltatassal. Manapsag mar egyik sem hivatalos elnevezes.

Felepites

[szerkesztes]

A jabber az e-mail-hez hasonloan halozatszovetseget alkot. Ez azt jelenti, hogy az egyes tartomanyok (domainek) fuggetlen szolgaltatokkent uzemelnek, azaz a felhasznalo@gmail.com es a masikfelhasznalo@jabber.hu nem azonos szolgaltatot hasznalnak, viszont amennyiben mindket szolgaltato megbizik egymasban, a kapcsolat letrejon.

Ez magaval vonja azt a latvanyos problemat, hogy a a legtobb jabberszolgaltatohoz nem lehet e-mail cimmel regisztralni, a jabber-cim pedig nem feltetlenul e-mail cim is egyben.[1] Ez ellen a szolgaltatok legtobbszor ugy vedekeznek, hogy a jabber-cim egyben az e-mail cim is (pl. Google Talk), vagy e-mail tovabbitast biztositanak.

A protokoll kliens-szerver felepitesu. Mind a kliensek, mind a szerverek (nem feltetlenul teljes) listaja megtalalhato a http://xmpp.org/ weboldalon. A szerverek telepitesevel egy domainnev tulajdonosa percek alatt indithat sajat szolgaltatast (a konnyu telepites tobb ingyenes szerverfejlesztonek is fo szempontja), de belso ("ceges") jabber-szolgaltatas letrehozasahoz eleg a belso halozatra konfiguralni. A szervereket rendszerint ossze lehet kapcsolni mas felhasznalokezelo (Kerberos/LDAP, levelezes, SQL-adatbazis, stb.) rendszerrel, ezaltal egyszerubbe teve a migralast.

Tortenet

[szerkesztes]

A kezdetek

[szerkesztes]

A Jabber projektet 1999 januarjaban jelentette be Jeremie Miller a Slashdoton.[2]

A kezdeti cel egy kliens-szerver architektura megepitese volt, XML alapokon. A hangsuly igen hamar a szerver es a protokoll fele ment, igy a jabberd-hez egy nyilt protokollon keresztul tobb kliens is csatlakozhatott (pl. a muzealisak kozul Peter Millard WinJab szoftvere)

A szabvanyositas

[szerkesztes]

2001-ben[3] merult fel az igeny, hogy a Jabber hivatalosan is szabvannya valjon. 2002-ben az IETF letrehozta a jabber munkacsoportot.[4]

Mar a szabvanyositas kezdeten problemat okozott, hogy a Jabber nev felhasznalasi joga Jeremie Miller cegenel, a Jabber.com-nal van. Ezert aztan a szabvanyositasi folyamat vegere XMPP neven publikaltak 2004-ben.[5]

A protokollt ket reszszabvanyra bontottak, az egyik a magprotokoll (RFC 3920: XMPP Core), amely az authentikalassal es a valos ideju uzenettovabbitassal foglalkozik egy szukitett XML-nyelven, illetve az "azonnali uzenetkuldes es jelenlet"-protokoll (RFC 3921), amely az elozo felett ertelmezi az ICQ ota hagyomanyosnak mondhato IM-viselkedest. Keszult ket tovabbi protokoll is (RFC 3922, RFC 3923) ezek azonban a kesobbi visszaemlekezesek alapjan csak az IETF-en beluli akkori politikai viszonyok kielegitesere szulettek, valojaban nem alkalmazzak es nem hivatkoznak rajuk.

A Jabber Szoftver Alapitvany

[szerkesztes]

A JSF-et 2001-ben alapitottak, azzal a cellal, hogy a jabberre epulo burjanzo open source es ceges szoftverek kozt koordinacios feladatokat vegezzen. A kozos megoldasokat egy a Java kozosseghez hasonlo folyamaton keresztul, a Jabber Extension Proposal (JEP)-on szabvanyositottak.

2007 elejen az alapitvanyt a fokozodo nyomas hatasara hivatalosan is atneveztek XMPP Standards Foundation-nek, a JEP folyamatot pedig XEP (XMPP Extension Protocol)-folyamatnak kereszteltek at.

A nevnyomas

[szerkesztes]

A Jabber nev a Jabber Inc. tulajdona, sajnalatos politikai okokbol kovetkezoen.[6] a bejegyzett vedjegyert fizetni kell.[7] Ez nagyon sok ceges partnernek nem tetszik (a jabber, miutan onallo, csak belso hasznalatu szolgaltataskent uzemeltetheto, az Enterprise Instant Messaging termekekkel (Lotus Sametime, Microsoft Live Communication Server) versenyzik), es mar 2003-ban eldontottek, hogy nevet kell valtoztatni,[8] ezert a szabvanyt mar XMPP-kent publikaltak.

A google nagyon eros nyomast helyezett a Jabber-kozossegre tobbszor is,[9][10] hogy a kifejezest ne alkalmazzak, es a Google hivatalos anyagai nem tartalmazzak a jabber kifejezest.[11] A legutobbi felvetes szerint a Jabber neve legyen Talk, vagy Open Talk (a google jabber-megoldasa a priori Google Talk neven indult, csakugy, mint a Live Journal szolgaltatasa), de a jabber kozossegben nem aratott nagy tetszest az elkepzeles.

Jabber Magyarorszagon

[szerkesztes]

Szamtalan jabber-kompatibilis klienst (pl. a Psi) leforditottak magyarra.

Egy teljesen magyar fejlesztesu webes es Windowsra telepitheto valtozattal rendelkezo szolgaltatas a Jabbear.hu, illetve a Jabbear.com. Mindketto a szabvanyos XMPP protokollt hasznalja es nagy elonyuk, hogy ugynevezett atjarok segitsegevel kepesek kommunikalni az MSN (Live)/Yahoo/ICQ partnerekkel. Igy egy alkalmazason belul lehet beszelgetni mas-mas szolgaltatast hasznalo ismerokkel.

A BME Villamosmernoki Kar Schonherz Zoltan kollegiumban evek ota folyik a jabber-szolgaltatas betatesztje.[12]

Az uj freemail betatesztjeben egy, a GMail megoldasahoz meglehetosen hasonlo jabber kliens volt berakva, ez azonban csak az oldalon belul mukodott, freemail felhasznalok kozott, nem lehetett XMPP-kompatibilis kliensekkel racsatlakozni es nem lehetett mas szolgaltatok felhasznaloit felvenni.[13]

Illetve mas nagyobb magyar levelezoszolgaltatoknal is regota folyik a kliensek fejlesztese, szolgaltatas meghivasos tesztelese.

Jegyzetek

[szerkesztes]
  1. | (Pontosabban: lehet e-mail cimmel regisztralni, ekkor az e-mail cimben levo @-ot lecsereli a \40 karakterszekvenciara, de ezt a regebbi kliensek, esetleg egyes egyszerubb programok nem veszik jo neven, es hibasan, vagy egyaltalan nem mukodnek, az is elofordulhat, az ilyen kontaktoknak nem engednek uzenetet kuldeni, vagy tole fogadni.
  2. | Slashdot | Open Real Time Messaging System
  3. | Slashdot | Jabber As The Coming IM Standard?
  4. | Out with AOL, in with Jabber - CNET News.com (angolul)
  5. | Slashdot | IETF Publishes Jabber/XMPP RFCs
  6. | Jabber Trademark Licensing Program
  7. | Jabber Trademark Licensing Program
  8. | [https://web.archive.org/web/20070929091544/http://mail.jabber.org/pipermail/members/2003-October/002676.html Archivalva 2007. szeptember 29-i datummal a Wayback Machine-ben [Foundation] "Jabber" name again]
  9. | Open Talk / Open Chat. [2007. szeptember 29-i datummal az eredetibol archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 18.)
  10. | Re: s/JSF/XSF/g. [2007. szeptember 29-i datummal az eredetibol archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 18.)
  11. | https://www.google.com/talk/about.html - keress ra a jabber kifejezesre, nem fogod megtalalni.
  12. | Official KSZK Homepage. [2016. marcius 5-i datummal az eredetibol archivalva]. (Hozzaferes: 2013. november 7.)
  13. | Adam Nemeth's Blog >> A freemail meg a jabber. [2007. augusztus 17-i datummal az eredetibol archivalva]. (Hozzaferes: 2007. augusztus 18.)
Szemelyes
Professzionalis
Megszunt
Szolgaltatasok
Eszkozok
Koncepciok
Alkalmazasok
Felhasznaloi felulet
Kovetkezmenyek
Protokollok