Amazon.com

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Amazon.com, Inc.
Jelmondat	...and you're done
Tipus	reszvenytarsasag (NASDAQ: AMZN)
Alapitva	1994
Nevado	Amazonas
Szekhely	Seattle, Washington, USA
Vezetok	Jeff Bezos, alapito, elnok
Alapito	Jeff Bezos
Iparag	kiskereskedelem
Tulajdonos	Jeff Bezos (0,16)[1][2] The Vanguard Group (0,062)[3] BlackRock (0,052)[3]
Forma	vallalat nyilvanosan mukodo reszvenytarsasag
Termekek	Amazon Echo Amazon Prime Amazon Prime Video ComiXology Amazon Web Services Alexa Internet Amazon Appstore Amazon Kindle Amazon S3 Internet Movie Database Shopbop Amazon.com Amazon Fire TV Amazon Fresh
Arbevetel	637 959 000 000 $ (2024)[4]
Alkalmazottak szama	1 500 000 (2023)[5]
Leanyvallalatai	A9.com Amazon Web Services Alexa Internet Zappos IMDb.com, Inc. Twitch Interactive Amazon Books Amazon Game Studios Amazon Lab126 Amazon Publishing Amazon Robotics Amazon MGM Studios Audible Body Labs Book Depository Box Office Mojo Digital Photography Review Goodreads Graphiq Ring Whole Foods Market Woot Diapers.com Amazon Prime Video Sqrrl Double Helix Games Amazon Logistics Amazon Air Amazon Logistic Prague Amazon Europe Core Amazon Czech Republic Services Amazon University Esports Amazon Prime Air Souq.com Amazon Technologies MGM Holdings Amazon Fresh
Tozsde	NASDAQ
Amazon.com, Inc. Pozicio az Egyesult Allamok terkepen
e. sz. 47deg 37' 22'', ny. h. 122deg 20' 10''47.6227, -122.336247.622700degN 122.336200degWKoordinatak: e. sz. 47deg 37' 22'', ny. h. 122deg 20' 10''47.6227, -122.336247.622700degN 122.336200degW
Az Amazon.com, Inc. weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Amazon.com, Inc. temaju mediaallomanyokat.
Sablon Wikidata Segitseg

Ez a lap vagy szakasz tartalmaban elavult, korszerutlen, frissitesre szorul. Frissitsd idoszeru tartalommal, munkad vegeztevel pedig tavolitsd el ezt a sablont!

Az Amazon.com, Inc. (/'aem@zan/ AM-@-zon) seattle-i szekhelyu, elektronikus kereskedelemmel foglalkozo amerikai ceg.

Az oldalt Cadabra.com neven Jeff Bezos alapitotta 1994-ben, mukodeset 1995-ben kezdte meg. Az Amazon.com internetes konyvaruhazkent indult, de arukinalatat kesobb bovitette: DVD-ket, zenei CD-ket, szamitogepes programokat,videojatekokat, elektromos berendezeseket, ruhazati cikkeket, butorokat, etelt es meg sok mast kezdett el forgalmazni. Az elmult ket evtizedben az amazon.com uzleti strategiat valtott, es viszonteladokent vagy kozvetitokent jelenik meg, fo beveteleit a platformon torteno eladasokbol szarmazo jutalekokbol szerzi.

Jelenleg a ceg szamos szektorban szerteagazo szolgaltatasokat nyujt. Legjelentosebb uzletagai az e-kereskedelem, logisztika, szamitastechnika teruleteihez kothetok. Az Amazon birtokolja a vilag legnagyobb felhoszolgaltatasat, mely weboldalak tizmillioinak ad otthont.

A ceget Jeff Bezos 1994-ben alapitotta sajat garazsaban.

A ceg online konyvesboltkent indult. Mig a legnagyobb hagyomanyos konyvesboltok es konyveket forgalmazo csomagkuldo szolgalatok 200 000 kiadvanyt arultak, egy online konyvesbolt sokkal tobbet tudott eladni. Bezos a cegenek "A" betuvel kezdodo nevet akart, hogy elore keruljon az abecesorrendben. Szotart kezdett nezegetni, es megallt az Amazonnal, mert ez egy ,,egzotikus es masmilyen" hely es a vilag legnagyobb folyoja, es azt remelte, hogy a cege is ilyen lesz. Az Amazon logojan 2000 ota egy nyil mutat az A-tol a Z-hez, ezzel jelezve, hogy A-tol Z-ig minden termeket szallitanak.

1995 juliusaban inditottak a szolgaltatasukat. Kicsit kesobb, 1995 oktobereben a ceg bejelentette magat a nyilvanossag elott. 1996-ban attelepultek Delaware-be.

Az Amazon kezdeti uzleti terve szokatlan volt, a vallalat 4-5 evig nem tervezett nyereseget. Amikor a dotcombuborek kipukkadt, es sok e-tarsasag kilepett a piacrol, az Amazon kitartott. Az elso nyeresege 2001 negyedik negyedeveben volt: otmillio dollar, vagyis 1C/ jutott egy reszvenyre. A ceg bevetele ekkor tobb mint egymilliard dollar volt. A nyereseg, bar szereny merteku volt, bizonyitotta, hogy ez az uzleti modell sikeres lehet. 1999-ben a Time magazin Bezost Az ev emberenek valasztotta, elismerve a ceg sikeret az online vasarlas nepszerusiteseben.

A Barnes & Noble pert inditott 1997. majus 12-en, azt allitva, hogy az Amazon azon allitasa, hogy aruhazuk ,,a vilag legnagyobb konyvesboltja", hamis. A Barnes & Noble szerint: ,,Ez egyaltalan nem egy konyvesbolt. Ez egy konyvkozvetito." A vitat kesobb birosagon kivul rendeztek. Az Amazon tovabbra is ,,a vilag legnagyobb konyvesboltjanak" nevezi magat. A Walmart 1998. oktober 16-an inditott pert, azt allitva, hogy az Amazon uzleti titkokhoz jutott egykori Walmart-vezetoktol. Bar ennek a pernek is birosagon kivul torteno megegyezes vetett veget, eredmenyekeppen az Amazon az egykori Walmart-vezetok munkajat illetoen belso korlatozasokat leptetett eletbe, illetve athelyezeseket eszkozolt.

Ennek a szakasznak egy resze vagy egesze leforditando. Segits te is a forditasban!

Ez a szakasz egyelore ures vagy erosen hianyos. Segits te is a kiboviteseben!

Bar az Amazon az internetes kereskedelem teren erte el elso sikereit, a 2000-es evek masodik felere jelentos reszesedest szerzett kulonbozo egyeb teruleteken is:

• Amazon Kindle: az Amazon e-konyv-olvasoja
• Az Amazon Web Services megoldasai a felhoalapu szamitastechnika tobb teruleten is jelentos piaci reszesedessel rendelkeznek

Az Amazonon zajlo kereskedelem azutan valtott ki biralatokat, hogy azt egyszeru emberek elott a ,,konnyu meggazdagodas utjanak" allitottak be csalok es kulonbozo uzleti trenerek. Az ottani kereskedelem valoban barki szamara rendelkezesre all, de a jarulekos koltsegek, az eladando termekek minel nagyobb ertekelesu hirdetesi szintjenek elerese es megtartasa, valamint a konkurencia esetleges aknamunkai mind jocskan megnehezitik a nagyobb osszegu nyeresegek elereset, miutan a ceg mukodesevel es gyakran valtozo szabalyaival sokan nincsenek tisztaban.^[6]

• Ez a szocikk reszben vagy egeszben az Amazon.com cimu angol Wikipedia-szocikk ezen valtozatanak forditasan alapul. Az eredeti cikk szerkesztoit annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerzoi jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szereplo informaciok forrasmegjelolesekent.

• Robert Spector. amazon.com--Get Big Fast: Inside the Revolutionary Business Model That Changed the World. Harper Collins Publishers (2001). ISBN 0-06-662041-4
• Mike Daisey. 21 Dog Years. Free Press (2002). ISBN 0-7432-2580-5
• Mara Friedman. Amazon.com for Dummies. Wiley Publishing (2004). ISBN 0-7645-5840-4
• James Marcus. Amazonia: Five Years at the Epicenter of the Dot.Com Juggernaut. W.W. Norton (2004). ISBN 1-56584-870-5
• A conversation with Werner Vogels, the CTO of Amazon, ACM Queue vol.4, no.4 - May 2006

• Brandt, Richard L.. One Click: Jeff Bezos and the Rise of Amazon.com. New York: Portfolio Penguin (2011). ISBN 978-1-59184-375-7
• Daisey, Mike. 21 Dog Years. Free Press (2002). ISBN 0-7432-2580-5
• Spector, Robert. Amazon.com - Get Big Fast: Inside the Revolutionary Business Model That Changed the World. HarperCollins (2000). ISBN 0-06-662041-4
• Stone, Brad. The Everything Store: Jeff Bezos and the Age of Amazon. New York: Little Brown and Co. (2013). ISBN 978-0-316-21926-6. OCLC 856249407

• Amazon.com
• Amazon.ca
• Amazon.fr
• Amazon.co.uk
• Amazon.de
• International Amazon Sites
• Amazon.com press information
• Amazon.com investor relations
• Summary of Amazon.com's terms of service
• Robert Spector: Amazon.com. Minel elobb, minel nagyobbra; ford. Babits Peter; Alexandra, Pecs, 2003
• Richard L. Brandt: Egyetlen kattintas. Jeff Bezos es az Amazon felemelkedese; ford. Bayer Antal; HVG Konyvek, Bp., 2012
• Brad Stone: Minden elado. Jeff Bezos es az Amazon kora; ford. Dufka Hajnalka; HVG Konyvek, Bp., 2016
• Talald fel es engedd el. Jeff Bezos osszegyujtott irasai; eloszo Walter Isaacson, ford. Desi Andras Gyorgy; Jaffa, Budapest, 2022
• Carmine Gallo: A Bezos-modszer. Az Amazon alapitojanak sikeres kommunikacios eszkozei es strategiai; ford. Droth Julia; HVG Konyvek, Bp., 2024

A lap eredeti cime: ,,https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Amazon.com&oldid=28602972"

Kategoriak:

• NASDAQ-on jegyzett reszvenytarsasagok
• Az Amerikai Egyesult Allamok cegei
• Webaruhazak
• IOS-szoftverek
• TvOS-szoftverek
• Az 1990-es evekben alapitott cegek

Rejtett kategoriak:

• Elavult tartalmu lapok
• Leforditando szakaszok
• Szakaszcsonkok
• Wikipedia-szocikkek VIAF-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek LCCN-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek ISNI-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek GND-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek BNF-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek KKT-azonositoval
• Wikipedia-szocikkek BIBSYS-azonositoval