|
< Back | Wikipedia | Home | Dark Mode BitA bit az informacio, ugyanakkor az informaciot hordozo kozlemeny hosszanak is egyik alapegysege. Jele: b (kis b betu). Lehetseges ertekei: 0 (hamis) vagy 1 (igaz). Ebben a masodik jelentesben a bit valojaban az adatmennyiseg egysege. Az elnevezessel a szamitogepek, a tavkozles, az informatika tudomanyaiban talalkozhatunk; a digitalis technikaban az adatmennyiseg legkisebb egysege. A nev a bi nary digi t (binaris szamjegy) kifejezesbol szarmazik. Egy S hirforras valamely p valoszinuseggel (relativ gyakorisaggal) kibocsatott h hirenek az informaciotartalma (lasd: hirertek, entropia): I ( h ) = - log 2 p {\displaystyle I(h)=-\log _{2}p} bit , ahol a log a logaritmus jele. Peldaul: egy eldontendo kerdesre adott valasz informaciotartalma 1 bit - felteve, hogy mindket valasz egyforman valoszinu. Az informacioelmelet egyik alaptetele (Shannon 2. tetele, ,,az informacio osszenyomhatatlansaga") szerint az informacioforras hirkeszletenek kodolasahoz hasznalt szeparalhato kod szotaranak atlagos szohosszusagat nem haladhatja meg a forras entropiaja. Nepszeruen fogalmazva: Egy bit informacio tovabbitasahoz legalabb egy binaris szamjegy szukseges. Mas pelda: Egy 700 MB kapacitasu (ennyi binaris jelet befogado) CD-re legfeljebb 700 MB hirertekkel biro informacio rogzitheto. Az informacio mas alap egysegei a hartley es a nat.
A bit szot John Wilder Tukey, a Princetoni Egyetemen dolgozo statisztikus es matematikus alkotta meg a binary digit (kettes szamrendszer-beli szamjegy) roviditesekent, azonban maga a szo angolul eredetileg ,,kis darab"-ot vagy ,,falat"-ot is jelent. Ennek megfeleloen a bit nem mas, mint 0 vagy 1, hamis vagy igaz; ket egymast kolcsonosen kizaro allapot valamelyike, illetve az ervenyes allapotot tarolo memoriaelem. Minden elektronikus memoria bit meretu taroloelemekbol all. A byte (bajt) bitek csoportja. Gyakorlati okokbol celszeru a memoria bitjeibol egyseges hosszusagu csoportokat alkotni es az ezekben levo biteket egyutt kezelni, ezeket hivtak szo nak. A szamitogepeknel architekturankent kulonbozo, a gyarto altal valamilyen okbol megvalasztott szomeretekkel talalkozhatunk, de mai eszkozeinkben egy szo 32 vagy 64 bit. A szo altalaban az az egyseg, amellyel a szamitogep muveletvegzo egysege (processzora) egyszerre kepes muveletet (pl. osszeadast) vegezni. A 8 bites egyseget szoktak meg oktettnek (octet) is hivni, utalva a 8-as szamra. A byte - a szoval ellentetben - a legkisebb cimezheto (kiolvashato, beirhato) egyseg a memoriaban. Ez azt jelenti, hogy ha 1 bites egysegekkel vegzunk muveletet (pl. logikai vagy), akkor a memoriaban csak a bitet tartalmazo byte-ra tudunk ramutatni, ennek kiolvasasa utan a muveletet szo meretben vegzi el a processzor, majd az eredmenybitet szinten egy byte-ra valo ramutatassal irjuk vissza a memoriaba. Az adatok mennyisegenek meghatarozasakor a bit elott hasznalhatunk SI-prefixumokat, peldaul kilo-, mega- stb. Ezeket viszont az informatikus szakma gyakran meg mindig nem az 1000, hanem az 1024 hatvanyainak ertelmezi, holott ezt mar nemzetkozi szabvany tiltja, uj prefixumokat eloirva.
Source: hu.wikipedia.org |